Igazi kis hősöm van. Nem elég, hogy még a műtét előtt is mosolygós képet küldd, de ahogy kitolják a műtőből és kicsit magánál van, már rám ír, hogy kint van és minden rendben. Egész éjjel csak rá gondoltam, és reggel már írtam is neki, majd bementem hozzá.
Nagy vágása lett szegénynek. Mint kiderült, az a legfurcsább, hogy eddig nem is fájlalta, mivel egészen nagy fertőzést kapott már a borda aljáig és sajnos a veséje is örökre károsodott. De lényeg, hogy minden rendben ment és kivágták azt a csúnyaságot és nagyon szép munkát végeztek, ami a sebet illeti. Az én Drágaságom pedig szűntelen mosolyog és nem győzi hangoztatni, hogy minden rendben van.
Segítségemmel fel is kelt egy kicsit hogy sétáljon egyet a szobában, mert nem bír egész nap feküdni és mert úgy érzi, hogy akkor elhagyja magát, márpedig ő nem az a típus. Ha fáj is neki csak annyit mondd, hogy furcsán érzi magát, de nem panaszkodik kicsit sem, max arra, hogy nem tud nevetni egy egészségeset, vagy hogy milyen rossz, hogy most jó darabig nem ehet valami finomat :) Imádom, hogy ilyen!!!
A kezemtől pedig végtelenül megnyugszik és ezt olyan jó hallani. Én nyugtatom meg!!! Szerette volna, ha az elmúlt éjjel én alszom bent vele, de az anyukája maradt, ahogy előző éjjel is. De mondtam neki, hogy megértem, hiszen az anyukája és biztosan én is így tennék, és az én anyukám is. Ő szomorú volt, de mondtam ne tegye, hiszen ma is megyek hozzá.
Az apukájával így sikerült életünkben először találkozni. Zavarban volt, de nagyon szimpatikus és nagyon nagyon aranyos. Amikor eljöttem: már mész is?!
Azt hitte, hogy spanyol vagyok :) Mondtam nem... magyar. Erre, ah az jó :)
Mikor pedig az anyukája bement, az apukája egyből azzal kezdte, hogy volt itt egy nagyon szép lány a fiadnál, nem spanyol... te tudtad ezt? :) mondta sejtette, hogy van valaki... (miután kimosta a pólómat, vagy megtalálta a fülbevalómat hihi, azt hiszem nem volt nehéz kitalálni)
Szóval van egy igazi szuperhősöm!!!
No comments:
Post a Comment