Múlt hét pénteken teljesen kiborultam. Kezdve onnan, hogy az elmúlt hetekben alig voltunk együtt, hogy ő beteg lett, hogy mindig egyedül vagyok a gyerekekkel és úgy érzem magam, mint aki be van zárva egy börtönbe. Nincs időm magamra, nem tudom magam kipihenni sem. Másodjára volt a hülye vészjósló álmom is... ami szintén mindig beigazolódik... szóval... úgy volt, hogy pénteken már együtt délutántól, de megint rám maradtak a gyerekek. Persze Pablo itt bőgött, hogy az anyja mindig itthagyja... és mikor J megkérdezte, hogy mi újság... én rázúdítottam mindent :( utána jól szégyelltem is magam és bocsánatot kértem. Mondta, hogy semmi baj, kihoz innen és együtt leszünk egész hétvégén. És így is tett. És nem is tudom, hogyan köszönhetném meg neki!!
Szombaton együtt reggelizni, összebújni, pihenni, este elmenni sétálni, közben ő mesélt a városról. Jaj, indulás előtt kicsit összekaptam magam, meglátott: jézusom, de gyönyörű vagy!!! El sem engedem a kezedet és kihúzva büszkén sétálok végig veled az egész városon, hogy lássák, nekem van a legeslegszebb barátnőm a világon!!! Mindenki irigyen fog nézni ránk! Annyira édes!!! És tényleg így tett, büszkén, mosolyogva és a kezemet fogva vitt végig, miközben csak mesélt és mesélt, annyira jó volt hallgatni. Utána pedig beültünk a kedvenc éttermemben vacsorázni. Egyszerűen fenomenális volt.
Elmondta, hogy nagyon-nagyon sokat jelentek neki!! És azt is, hogy szeret!! Egyre többet beszél arról, hogy ha majd Anyu és Apu idejönnek és elvisszük őket a kedvenc éttermembe és hogy majd látják milyen boldogok vagyunk!
Minden reggel jó reggelt üzenetet küld, vagy felhív, és napközben is beszélünk és este is mindig jó éjt üzenetet küldünk egymásnak, mielőtt elalszunk :)
Ma reggel is hívott és egyszercsak megkérdi: szeretnél egy ölelést? mondom igen! Jó, akkor gyere ki :) Idejött csak azért, hogy átöleljen. Szorított magához, megcsókolt, hogy jó reggelt. Istenem, gyönyörű volt!!!
Hát ilyen az én Drága Kincsem!! Szerelmem!!!
No comments:
Post a Comment