Love Story
sometimes the best ones are the ones we write ourselves

Monday 29 July 2013

Napok

Már már azt érzem, hogy skizofrén vagyok a hasonlóságok miatt, amiket felfedezek kettőnkben :)
Legutóbb ilyen volt, amikor arról meséltem, hogy a gyerekeknek mesét olvastam fel elalvás előtt és Pablo a jobb oldalamnak dőlt, Luis pedig ahogy Jaco szokott rám vetette magát, a feje a szivem felett és a kis kezével pedig a combom simogatta, ettől persze totál elolvadtam, annyira nagyon imádom!!! Mindig bújik, mindig simogat, mindig játszik a hajammal, mindenhova követ, dumál, vicces, szófogadó! Szóval meséltem Jnek ezt és kérdi, hogy mit olvastam fel, mondom az egyik havonta érkező gyerekeknek szóló újságból. Valamire emlékszem gyerekkoromból, hogy volt ilyen Mo.-on is, de nem tudom a nevét… és akkor szóba jött, hogy ki hogyan aludt el. És mondta hogy neki mesét olvastak, de mindig ugyanazt, mert csak egy kedvenc meséje volt és az nem más, mint a Három Kismalac… és akkor döbbenten, hogy jézus, én azt a mesét imádtam és kívülről tudtam!!! A mai napig emlékszem a könyv zöld színére és a képre a farkassal a házikóval és a három kismalaccal!! Meg azt még korábban mesélte, hogy éjszaka közepén rendszerint átvándorolt az anyukája mellé aludni :)
Sajnos keveset láttam az elmúlt két hétben, hol három, hol négy gyerek volt itt velem éjjel-nappal… azt hittem kipurcanok… De legalább tudom, hogy nem akarnék se három, se négy gyereket :) )
Elkezdett beszélgetni Adrimmal is, bár elég nagy titok övezi, hogy mit és hogyan :) de állítólag örülnöm kell, mert jó…
22-én volt a szülinapja, persze nem tudtuk együtt ünnepelni… de másnap azért elmentünk egyet együtt enni és akkor kapta meg az ajándékát is.
Aztán most szombaton szembesültem azzal, hogy… Facu nem áll szóba velem… de egyszerűen sem időm, sem energiám, sem más nem volt arra, hogy bemenjek hozzá… sajnálom, tényleg… és rosszul esik. Amint volt időm mentem és ezt kaptam… Nem tudom, hogy ezen túl fogunk -e lépni… nem jó érzés!
Ez a hét kicsit nyugodtabb, aztán jövőhéttől megint három hét teljes diliház. Ráadásul még közösen szabira menni sem tudunk… De valahogy majd csak átlendülünk ezen is, hiszen szeretem, nagyon szeretem!!! Így nem lehet probléma!

No comments: