Eloszor meg vetelben gondolkodtunk, aztan inkabb berlesben, mara pedig ott tartunk, hogy fogalmunk sincs mit is tegyunk. Es nem azert, mert nem szeretnenk vegre egyutt lakni, nyugodtan, kettesben es nem meg x masik csalad taggal, kulon szobaba tessekelve stb... De... a krizissel egyutt a lakasberleti arak egyaltalan nem csokkentek... ugyhogy eleg elkeserito tud lenni, amikor elkezdesz szamolgatni es arra jutsz, hogy bizony mi ketten meg valahogy csak-csak megvagyunk, ha nem csinalunk semmi extrat (ertsd: szinhaz, nyaralas, stb.), de egy gyereket nem tudunk bevallalni igy...
Ugyhogy egyelore O feszult, ideges, en pedig elkeseredett... Persze nem adtam fel... de azert az ember ha tisztan lat, akkor tudja mi es mennyi... Remelem, hogy elobb utobb talalok valami masik munkat, ami jobban fizet... mert ez igy...
No comments:
Post a Comment