Love Story
sometimes the best ones are the ones we write ourselves

Thursday 6 February 2014

I am in love with you

Szombaton a napfényes városban sétálva megígértem, hogy szieszta idő után bármit kérdezhet, én őszintén fogok rá válaszolni. Így aztán túl estünk azon a kérdésen, amit én próbáltam eddig elhanyagolni... 
Sosem felejtem el, amikor 2012. december 15-én este feltettem neki a kérdést az ágyon fekve... hány éves vagy? És jött a válasz: 25... én pedig majdnem azzal a lendülettel estem le a kétszemélyes ágyról... és próbáltam a döbbenetemet eltitkolni, miközben a fejemben az első gondolat: jézusom, mi ez? valami Szex és New York jelenet?? Mit keresek én itt... úristen...! Majd visszakérdezett, hogy és te? Én pedig vadul, hogy az mindegy, meg hagyjuk stb... Ezek után a fene se akarta elmondani, hogy 33! 
Telt múlt az idő, talán kétszer megkérdezte tőlem, de mindig mondtam, hogy az lényegtelen dolog. Utoljára azt mondta, hogy egyszer úgyis el kell árulnod.
Tehát szombaton délután ismételten az ágyon fekve (csak most az övén és nem az anyukájáén) a legelső kérdés, amit a fejemnek szegezett: hány éves vagy? Mire én, jajj neeee, nem már, ez mindegy, kérdezz valami mást. De nem, mert én megígértem hogy válaszolok bármit kérdez. Aztán nagy kínok között csukott szemmel a kezemmel elmutogattam, hogy 34 :S, mire csak annyi, akkor 79. Tudtad, hogy idősebb vagy, mint Jézus?! Jézus.. tudtam... ne is mondd... És, hogy jössz ki a koroddal? -Mondjuk azt,hogy leragadtam olyan 28-nál és képtelen vagyok tovább lépni :))) Csak mosolygott.
Innentől beindult bennem a para, hogy most ezt vajon hogyan fogja lerendezni magában? Ugyanis eddig akármikor valahogy szóba jött valaki kapcsán a korkülönbség akkor az volt, hogy az öt év az még oké, de annál több szerinte nem stb... meg h valakinek mondjuk harminc és nincs gyereke, vagy nem házas, akkor az nem annyira normális... és hát ezért is volt az, hogy én annyira nem akartam elmondani neki, hogy de basszus köztünk nyolc kemény év van!
Harcolt kicsit a fejében, ez érezhető volt rajta. De szeret, így szeret és nem érdekli. Sőt felszabadultabb, mint bármikor!
Így aztán most örülök, hogy túl vagyunk rajta, ezt is tudja és hogy ez nem változtat a világon semmin közöttünk.

No comments: